Az alább következő recept nem saját, egyenesen Rákóczi Feri, ismert médiaszemélyiség kedvencei közül származik, azonban olyan különleges, több konyha ízeit egyesítő fogásról van szó, amelyet úgy gondoltam, hogy nem szabad kihagynom! Íme:
Mint az tudvalévő: a karaj király. Van rendes íze, nincs vele macera, csak biztos hentestől kell beszerezni, aki kacsint egyet és azt monda: nem ipari, háztáji a jószág… A minap jutott eszembe ez a recept, valami olasz kajákról szóló műsorban csinálták, de ott sertésszűzből. Nekem karaj volt itthon, olcsóbb is, mint a szűz, egy próbát megér, gondoltam. És milyen jól gondoltam! A különleges – de könnyen beszerezhető – hozzávalóktól fergeteges ízt kapott, puhává, omlóssá párolódott a hús, egyszerűen mesés lett. És ami még jó üzenet benne: az olasz konyhának nem szerves része a gyömbér, viszont ezzel a társítással kapunk egy remek ételt, tehát miért ne lehetne használni. Néha a mi konyhánkra is ráférne ilyen újítás…
Hozzávalók:
1 kg csont nélküli karaj
10 dkg húsos szalonna
5 evőkanál méz
hüvelykujjnyi gyömbér pucolva, vékonyan szeletelve
4 gerezd fokhagyma
4 répa
4 fehérrépa, gyökér, vagy fél kiló sütőtök meghámozva, szeletelve
3 hagyma tisztítva, negyedelve
2 szál kakukkfű
400 ml húsleves alaplé, persze, lehet kockából…
bors, só, petrezselyem, olívaolaj
A forró olajon megpirítom a kockázott szalonnát, majd kiszedem, félreteszem.
Az egész karaj minden oldalát megsütöm, így nem szárad ki, és nagyon zamatos lesz. mehet hozzá a fokhagyma, méz és a gyömbér, ezt közepes lángon addig kevergetjük, míg el nem kezd karamellizálódni. Mehet hozzá az összes zöldség, hagyma, kakukkfű, szalonna, alaplé és a bors. lefedve párolom 40 percig, ekkor a puha zöldségeket kiveszem, és még egy óráig fedő alatt tartom a húst, míg puha nem lesz. Kis pihentetés után lehet szeletelni, közben a zöldségek visszakerülnek a lábasba és a méz jóvoltából – az alaplé ekkor már el kellett, hogy párologjon – szép, fényes bevonatot kapnak.
Tálaláskor megszórom a petrezselyemmel, és mehet az asztalra.
Jó étvágyat
